IPOLYTARNÓC község webhelye

Az Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc - Losonc vasútvonalon 1896. 09. 12-én indult meg a forgalom. Az első vonatok a képen látható gőzmozdonyok voltak.

vonat

Az ipolytarnóci vasútállomáson álló félig földbe süllyesztett 30 cm fal és ajtóvastagságú, lőrésekkel ellátott, kúpos süvegű betonbunker egykoron a vasút védelmét szolgálta. Újkori büszke szürkesége megkopott, testén megtelepedtek a mohák, körbenőtte megannyi gyomnövény, de ő mit sem törődve a változó külvilággal az igazak álmát alussza évtizedek óta. A lőrésein kidugott fekete csövű, célra tartott, gyilkos tüzet okádó géppisztolyok és golyószórók emléke is tovaszállt a háborús harcok valós és legendás történeteinek útvesztőjében.

vasuti betonbunker

Így van ez rendjén. Ma már a "szó fegyverével" életünk kockáztatása nélkül védjük azt az értéket a pusztulástól, pusztítástól, amelyet dicső elődeink építettek gróf Széchenyi István szavainak szellemében: "Csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan s olcsó összeköttetést szerezni."

A Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program (2007-2013) lehetőségét kihasználva a salgótarjáni Neogradiensis Régió Egyesület mint vezető partner és a nagykürtösi Középső-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség, mint határon túli vezető paretner, valamint a salgótarjáni Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Non-profit Kft., a losonci Region Neogradiensis, továbbá a bussai Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás 2008. decemberében sikeres pályázatot nyújtott be az Ipoly-völgyi vasút működtetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

A pályázatot a magyar és szlovák vasúttársaság írásbeli nyilatkozatával támogatta. A tanulmány feladata volt annak vizsgálata, hogy milyen módon lehet a határon átmenő - korábban meglévő, de később megszüntetett - vasúti kapcsolat helyreállításával biztosítani a hatékony működtetést, egyben javítani a határmenti térségben élő lakosság, intézmények, gazdasági szervezetek közlekedési lehetőségét.

Az Ipoly-völgyi vasút a magyar oldalon 66 településen élő 87.000, szlovák oldalon 35 településen közel 70.000 embert érint. A pályázat sikeres volt, mintegy 112.000 euró összköltségű, az Európai Unió és a nemzeti társfinanszírozás által 95 százalékos támogatottságú projekt megvalósítása befejeződött. A beszerzési pályázattal kiválasztott tervező magyar oldalról a budapesti székhelyű Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt., szlovák oldalon rimaszombati székhelyű Gemer-Malahont Regionális Fejlesztési Ügynökség volt.

A Párkány-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vonalszakaszokból álló vasút egykor meghatározó szerepet töltött be a térség gazdasági, társadalmi életében, fontos összekötő kapocs volt a Losonc környéki vasutak és a Pest-Pozsony-Bécs fővonal között. A fejlesztésre gazdasági, intézményi és turisztikai szempontból is nagy szükség lenne. Regionális fejlesztési programmá kell integrálni a magyar-szlovák tanulmány tervet. Első ütemben az Ipolytarnóc-Losonc személyforgalmat célszerű megvalósítani.

A vasútnak északon összeköttetése van Nógrádszakál-Bussa és Ipolytarnóc-Losonc viszonylatban Szlovákia felé. A magyarországi tanulmány kimutatta: a Diósjenő-Vác, Drégelypalánk-Balassagyarmat, Ipolytarnóc-Szécsény-Balassagyarmat, Nógrádkövesd-Balassagyarmat vonalakon a naponta lehetséges személyforgalom 600-700 fő között alakulhat.

Az Ipolytarnóc-Losonc vonalon a meglévő jelenleg csak teherforgalomra üzemelő vasúti kapcsolaton a személyforgalmat újraindítva a Hatvan-Salgótarján-Losonc-Zólyom fővonalhoz lehet kapcsolódni. A Nógrádszakál-Nagykürtös vonalon, ahol szintén csak teherforgalom zajlik, a személyforgalom felvételével a Nagykürtös-Losonc kapcsolat javítható.